Humán papillomavírus - újonnan felismert kockázati tényező a fej-nyaki rákok kialakulásában
Az utóbbi években kiderült, hogy a fej-nyaki daganatok előfordulásának jelentős növekedésében a közismert környezeti ártalmakon (egészségtelen életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás - lásd előző számunkban) kívül biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. A gége-, garat- és szájüregi rákok mintegy 50 százalékának hátterében vírusfertőzés áll. Még meglepőbb lehet, hogy ugyanarról a víruscsaládról van szó (humán papilloma vírus, HPV), amely a méhnyakrákos esetek zöménél jelen van.
A HPV-pozitív fej-nyaki rákok főként nőknél fordulnak elő, és a szexuális szokásokkal is összefüggést mutatnak: a szájnyálkahártya fertőzése legtöbbször orális szex útján következik be. Ehhez azt kell tudni, hogy a HPV-vírussal a férfiak egy része is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket és nem alakít ki betegséget a nemi szerven. Viszonylag gyakori lehet tehát egy olyan vírusterjedési út, amelynek során a HPV-vel fertőzött méhnyakról a vírus a férfi nemi szervre kerül, majd onnan - orális szex során - a szájüreget fertőzi meg.
A vírus szüléskor, a fertőzött anyáról is ráterjedhet az újszülött szájnyálkahártyájára.
Magyarországon az Országos onkológiai Intézet Molekuláris Pathológiai Osztályán kutatják a vírus szerepét a rák kialakulásában, Szentirmay Zoltán professzor vezetésével. A vírus meghatározását - más laboratóriumokhoz hasonlóan - a betegekből származó szövetmintákból és citológiai (sejttani) vizsgálatok során levett anyagból végzik.
A HPV-fertőzés a szájüregben enyhe nyálkahártya-elváltozásokkal kezdődik, ami fájdalmatlan, fehéres színű folt formájában jelentkezik. Ez egyszerűen, kis műtéti beavatkozással eltávolítható.
A HPV-fertőzés hatására kialakuló fej-nyaki rákokra a többi esethez (dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás hatására kialakuló fej-nyaki rákok) képest jellemző, hogy
- gyakrabban jelennek meg 50 éves kor alatt
- gyakoribbak a nőkben
- gyakoribbak nem dohányzókban és nem alkoholizálókban
ez esetben is ún. laphámrákról van szó, de a többi formától
- szövettanilag eltérőek
- érzékenyebbek a sugárkezelésre
- jobban kezelhetők
- kevesebb a kiújulás és az áttét
mindezek miatt
-jobb a betegek 5 éves túlélési aránya.
A dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás hatására kialakuló fej-nyaki rákok gyakoribbak férfiakban és 60 éves kor felett, illetve a fenti állítások ellenkezője igaz rájuk.
A szájüregi elváltozásokból történő mintavétel HPV-vizsgálata komplikáltabb, mint a nőgyógyászati vagy urológiai esetekben, és rendszerint az eltávolított kóros szövetből, előzetes szövettani vizsgálat után lehet elvégezni. Citológiai mintavétel is lehetséges az elváltozásból, de ezt szakorvos végzi. Szájüregi HPV-szűrés egyelőre nincs rendszeresítve: Magyarországon jelenleg az az álláspont, hogy a HPV kimutatása nem tekinthető szűrővizsgálatnak.
Ismert, hogy immunhiányos állapotokban a HPV-vel összefüggő elváltozások könnyebben kialakulnak, viszont az eddigi, vakcinák kifejlesztésével kapcsolatos állatkísérletek eredményei szerint ellenanyagokkal (antitestekkel) meg lehet gátolni a HPV-fertőzést. A fertőzést megelőző vakcina HPV-6, -11, -16, -18 típusok ellen Magyarországon előreláthatólag 2007-től lesz elérhető.
Kérésre több laboratóriumban is végeznek HPV-vizsgálatot a szájnyálkahártyáról levett sejtmintából. A mintát fül-orr gégész vagy fogorvos is leveheti. Ugyanakkor a HPV-fertőzés nem öröklődik, így a családban előforduló HPV-fertőzés valószínűleg nem veszélyezteti a többi családtagot.
- m -
forrás: Patika Tükör - 2005-07-05
