Miért férfi a nőorvos?

0
3150

Nőgyógyászati vizsgálat az 1800-as évek elejéről... Sokan nem tudják, hogy korántsem a nőgyógyászati szakterület az, ahol a férfiak messze túlreprezentáltak női kollégáikhoz képest (90%). Nyugat-Európában a sebészek 95%-a, míg az urológusok 99%-a tartozik az ún. erősebb nemhez.

Mégis a nőorvoslás az, ahol a szexuális szféra leginkább és óhatatlanul előtérbe lép. Vajon miért választják a szakosodó férfi orvosok azt a területet, ahol a páciensek egytől-egyig a másik nemhez tartoznak?

Annyi bizonyos, hogy a szülészet-nőgyógyászat egyes részterületei iránti érdeklődés, tudományos elkötelezettség jól tetten érhető. Ennél már jóval képlékenyebb, nehezebben megragadható az általános segítő, gyógyító szándék megfogalmazása. Ezer sebből vérző egészségügyi ellátó rendszerünk honi sajátossága (pontosabban rákfenéje), hogy adott esetben anyagi, hálapénz vonatkozású megfontolások is előtérbe kerülhetnek. Ezzel a tudatos motiváló tényezők el is fogytak.

A tudattalanok közé sorolható a nő feletti uralkodás vágy, hüvelyi vizsgálat esetében a tudattalan fallikus agresszió jelenléte, valamint a saját potenciával, a meddőséggel (általában) és annak kezelésével, kétségeikkel összeszövődött fantáziák. Előfordul, hogy az ok a saját anyához fűződő kapcsolatban keresendő, egyfajta birtoklási törekvéssel a háttérben. Szempont lehet az is, hogy a férfi nőgyógyászok pácienseik problémáit magukra nem vetítik, a másik nem betegségei őket nem veszélyeztetik.

Vajon mi zajlik a nőgyógyászban, amikor „futószalagon” vizsgál, lát, megérint, beavatkozik? A helyzetre számos nemi szereppel kapcsolatos közhelyet ráhúztak már a nárcisztikustól a voyeur-ön át a hivatását vesztett, dolgát gépiesen tevő, közönnyel viseltető „technikusig”.

A páciens oldaláról nézve nem kevésbé érdekes és kényes a szituáció: kiszolgáltatottság érzése, romantika, csábítás, erotika, akár hisztéria. Közös bennük, hogy többnyire a szorongás elhárításának tudattalan igénye generálja őket.

Noha a szülészet évszázadokig a szülésznők territóriuma volt, kevés női orvos tevékenykedik a nőgyógyászat területén. Számuk az utóbbi időkben növekszik, de a motivációról kevés az ismeretünk: a larvált anyai szükségletektől a tudattalan konkurráláson át a saját testük, testképük megítélésének bizonytalanságáig sok minden felvetődhet.

Annyi bizonyos, hogy az intimitással bíró szakterületeken a betegek a saját nemű gyógyítót preferálják, és ez a nőgyógyászatban is megfigyelhető tendencia. Talán ez a kereslet eredményezi azt, hogy mind több nő lép a szakterületre, hiszen a női páciensek sokszor érzik azt, hogy a női orvos megértőbb, empatikusabb „közös dolgaikat”, együttérzőbb panaszaikat illetően.

Mindazonáltal még mindig él egyfajta fenntartás a női orvosokkal, azok felkészültségével szemben, mely tényekkel, eredményességi mutatókkal alá nem támasztható, ellenben gyarapítja előítéleteink sajnálatosan magas számát, melyekre nem lehetünk büszkék. Nincs kétségünk, hogy elkötelezett, lelkiismeretes orvost, felkészült gyógyító szakembert mindkét nem soraiban, bármely szakterületen találhatunk – az Ön közelében is van, keresse meg!

 

Váli Béla Edgár
tudományos szakíró – orvosiLexikon.hu

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×