Ijesztgetés nélkül – Az influenza

[gac]
536

Unos-untalan terítékre kerül ez a fertőző megbetegedés, főként a védőoltások kapcsán, melyek a médiumokban harsogó „már tarol az influenza”,„veszélyesebb lesz az influenza”, „nagy járvány várható” szalagcímek okán is remekül fogytak, fogynak. Kétségtelen tény, hogy a nem intakt immunrendszerű, alapbetegséggel küszködő, illetve idősebb embereknek tanácsos beoltatniuk magukat minden évben, függetlenül attól, hogy milyen vírus(ok) szerepe lesz feltételezhető a betegségmegnyilvánulásában.

Teljes biztonsággal nem lehet meghatározni(megjósolni), hogy a járványok kialakulása mely variánsokhoz lesz köthető, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeres elemzése– ha nem is garanciája, de – biztos támpontja a rendre megújuló összetételű vakcinák fejlesztésének és gyártásának. Elvileg elképzelhető, hogy olyan vírus okoz járványt, amelyre vonatkozóan immunválaszt kiváltó, azaz megelőző védettséget biztosító antigén információ nem kerül be az adott oltóanyagba. Ennek valószínűsége kicsi, de ebben az esetben az is megbetegedhet, aki beoltatta magát.

Pánikra persze semmi ok, azoknak sem, akik egészségesek, fiatalok-középkorúak és nem oltatták be magukat. Az eddigi információk szerint ugyanis a világban jelenleg keringő influenzavírusok által okozott betegségtünetei, lefolyása nem súlyosabbak a korábbiakénál, a szövődmények sem gyakoribbak. Tény, hogy a vakcina összetételén jelentősen kellett változtatni, de ez sem másnak, mint a jóindulatúbb, úgynevezett driftnek köszönhető, melynél a vírusburok (peplon) felszíni antigénjeinek lassabb, új altípust nem hozó változásai dominálnak. A mennyiség tehát nem megy át radikálisan új minőségbe, ellentétben a shift okozta gyors, új antigén tulajdonságot hozó altípusok megjelenésénél. Ebben az esetben olyan patogenitású vírus keletkezhet, ami világméretű járványt képes okozni (pandémia), mert természetes módon senki nem védett ellene (itt most nem részletezendő kivételektől eltekintve), a megfelelő oltóanyag kifejlesztésére pedig egyszerűen nincs idő.

Asokat emlegetett, kirívóan magas morbiditású és mortalitású spanyolnátha milliószámra szedte az áldozatait 1918-ban. Mivel az influenzával kapcsolatos emberi problémák az állatvilágban, főként a madarak esetében is fejfájást okoznak (vélhetően konkrét, de átvitt értelemben bizonyosan), a józan belátás és a védekezésre fordított erőfeszítések (például a terjedés megakadályozása a madárállományokban)nem hiábavalóak. A vírus ugyanis rekombináció, reasszortáció révén változtatja meg antigenitását, az ehhez szükséges génállományt pedig onnan szedi össze, ahonnan csak tudja. Lehet az ember, madár, emlős(pl. sertés) egyaránt. A koinfekciók során a vírusok „üzletelnek” a génszekvenciákkal – van amelyik bejön, van amelyik nem. Az jön be, amely után a fertőzőképesség magas lesz, garanciáját jelentve a vírusok szaporodásának, terjedésének. Ahol az immunrendszer – az előzetes vakcináció miatt kialakult felkészültségéből fakadólag – azonnal lecsap rájuk, ott – amellett, hogy az oltott személy nem esik ágynak – a vírusok nem rekombinálódhatnak egymással. Ebből a szempontból tehát az egyén védőoltás általi védettsége egyben közösségi érdek is. Mindazonáltal új altípus megjelenésének ezúton elég csekély a valószínűsége, kivéve ha az illető munkaköre, élőhelye szoros kapcsolatot feltételez az influenza vírusának további reservoir-jaiként (fogékony „tározójaiként” vagy gazdaszervezeteiként) szolgáló állatokkal, állatállományokkal. Ezeknek az embereknek a rendszeres oltása különösen ajánlott világszerte.

 

(–VBE–)

2009-01-10

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×