dr. House esetei – Az álomkór

[gac]
13058

A betegség nem aranyos, alattomos...Az álomkór fertőző betegség, kétféle kórokozója (gambiai és rhodéziai*) a cecelegyek szúrásával terjed. Afrika Szahara alatti összes trópusi területén előfordul. A fertőzés következtében évente 5-6 ezer ember hal meg.A megelőzés nehéz. Segít a testet a lehető legnagyobb felületen fedő ruházat, a szúnyogháló alkalmazása. Megbízható riasztószer a mai napig nem áll rendelkezésre. Gyógyszeres megelőzés azonban lehetséges: a pentamidinnek nevezett anyag beadását követően 3-6 hónapig nyújt védelmet. Szépséghibája, hogy a ritkább rhodéziai típusú megbetegedés ellen alig-alig hatásos, ráadásul felismerését nehezebbé teszi, elnyomja a kezdeti tüneteket. Mindemellett a pentamidin toxikus lehet, alkalmazását csak cecelegyektől hemzsegő területre utazóknak ajánlják.

Ha már megtörtént a baj, a rhodéziai típusú megbetegedés a veszélyesebb. Lezajlása már-már viharos. Két-három nappal a cecelégy csípését követően helyi fájdalmas, esetenként fekélyes gyulladásos reakció, a regionális nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása észlelhető. Tíz napon belül a paraziták elárasztják a vérpályát és a nyirokrendszert, magas láz, fejfájás, valamint viszkető kiütések jelentkezhetnek. Jellemző a fogyás (a késői szakra kifejezetten), a szívizom gyulladása következtében pedig a betegek az idegrendszeri tünetek fellépte előtt elhalálozhatnak.

A gambiai típusú álomkórban a tünetek a cecelégy csípése után hetekkel-hónapokkal, esetleg évekkel később jelentkeznek, hiányzik a helyi primér gyulladásos reakció, és a fentebb felsorolt tünetek jelentős része: a betegek panaszai oly enyhék, hogy nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Az első két fázis „átugrása” után azonban a gambiai típus is súlyos idegrendszeri tünetekbe torkollik, csakúgy mint a rhodéziai (ha addig a beteg még nem hunyt el).

Ebben a szakban először álmatlanság jelentkezhet, és a testsúly csökkenését már nem lehet nem észrevenni. Meglepő személyiségváltozásokkal, dühkitörésekkel, reflexeltérésekkel, mozgászavarokkal kell számolni. A betegség a többnyire késői tünetként fellépő aluszékonyságról kapta a nevét, melytől – kezelés nélkül – egyenes út vezet a kómáig.

A biztos diagnózishoz a parazitákat (trypanosomák, ostoros egysejtűek) ki kell mutatni a vérből, nyirokcsomókból, gerincvelői folyadékból. Az idegrendszeri fázisban azonban erre kevés az esély, illetve a rendelkezésre álló idő, mert a paraziták látszólag eltűnnek, sőt az immunrendszer által bevetett antitestek szintje is a normális tartományba térhet vissza. Ekkor a diagnózis már jórészt „közvetett bizonyítékokra” épít.

Az álomkór (trypanosomiasis) egy sor különféle betegséggel téveszthető össze, pl. influenzával, maláriával, agydaganatokkal, vagy éppen leukémiákkal, limfómákkal. Diagnózisa a fejlett országokban valóban kihívást jelenthet.

A kezelés is felkészültséget igényel, a betegség fázisától függően választandó gyógyszer, mely más lehet a gambiai, más a rhodéziai típusban, és fokozottan szem előtt tartandó potenciális toxicitásuk. A leginkább bevált gyógyszer például az esetek 4-5%-ában következményes agyi károsodást okozhat. Kezelés nélkül azonban a betegek közel 100%-a meghal.

 

(–VBE–)

orvosilexikon.hu

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×