Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.
A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.
Egy amerikai sugárbiológus számításai szerint egy a teljes testet vizsgáló komputertomográfiás vizsgálat olyan sugárdózisnak felel meg, mint amit 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiban (Japán) azok a túlélők szenvedhettek el, akik az atombomba fizikailag is pusztító övezetétől alig három kilométernyire tartózkodtak. Más számítás szerint egy teljes test CT csaknem száz mammográfia összesített sugárterhelésével egyenértékű.
A komputertomográfiás berendezés egyetlen jellemző, a sugárelnyelődés mértékéből alkot képet, azaz detektora a különféle szövetek által különböző mértékben legyengített Röntgen-sugarakat érzékeli. A többi elnyelődik a szervezetben, így válik a veszély valóssá. Az ionizáló sugárzás – az örökítő anyag (DNS) hatékony hibajavító mechanizmusai ellenére is – rosszindulatú betegségben megnyilvánuló mutációt okozhat. Mindezek ellenére a teljes test CT alkalmazása jól körülhatárolt esetekben indokolt lehet.
A képalkotó eszközök további fejlődésével a veszély csökkeni fog. A legújabb berendezések már kisebb sugárterheléssel, nagyobb felbontású rétegfelvételeket képesek készíteni. Az újabban sokat emlegetett MRI (Magnetic Resonance Imaging) pedig egyáltalán nem használ ionizáló sugárzást. Ez egy korszerű, de igen költséges képalkotó módszer, mely a csontleképezés hiányából, illetve a mérethűség és -arányosság hibáiból adódóan egyelőre nem tudja teljes mértékben kiváltani a CT-t.
Az MRI vizsgálat során igen erős mágneses térbe kerül a szervezet, de ennek mai tudásunk szerint nincs káros biológiai hatása. Az eljárás logikusan nem használható például szívritmus-szabályozó vagy fémprotézisek megléte esetén, a különösen szűk, zárt vizsgálótér pedig nyugtalanságot okozhat.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
forrás: archívum
2004-11-08
