Az anyagcsere szabályozója, a pajzsmirigy

0
40215

A pajzsmirigy jobb lebenyének megnagyobbodása, túlműködésben.A pajzsmirigy egy kis mirigyes szerv, amely közvetlenül a bőr és az ádámcsutka alatt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenye középen össze van kötve egy kis haránt mirigyállománnyal, így formája egy H betűre emlékeztet. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására azonban megnagyobbodhat, s akkor könnyen kitapinthatóvá válik.

A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy már látható dudor az ádámcsutka alatt vagy mellett. A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet anyagcseréjének sebességét szabályozzák. A hormon hatására a szervezet több fehérjét állít elő és növeli a sejtekben felhasznált oxigén mennyiségét is. A pajzsmirigyhormon előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége. A pajzsmirigy gyűjti össze a táplálékkal a szervezetbe kerülő jódot és dolgozza fel azt pajzsmirigyhormonná.

Ezt követően a jód egy része visszatér a pajzsmirigybe és ott további pajzsmirigyhormonná alakulva újrahasznosul. A szervezet igen összetett folyamattal, ún. feed-back szabályozással tartja egyensúlyban a pajzsmirigyhormonok szintjét.
Ez egy olyan visszacsatolási mechanizmus, amikor a megfelelő serkentésre adott válasz eredménye szabályozza a serkentőhormon termelődését. A pajzsmirigy normális működéséhez sokféle szervnek és tényezőnek kell jól együttműködnie. A hipotalamusznak, az agyalapi mirigynek, a pajzsmirigyhormont megkötő fehérjéknek a vérben, a T4-T3 átalakulásnak a májban és más szövetekben. A pajzsmirigy működéséről többféle laboratóriumi vizsgálattal győződhetünk meg. Általánosságban a TSH mennyiségét nézzük, s ha ebben eltérés van, akkor kerül sor a szabad T4, illetve T3 meghatározására.

Például, ha daganatra gyanakszunk, informatív lehet a tiroxint kötő fehérje meghatározása.
E fehérje szintje magas lehet még a fogamzásgátlót szedő nőknél, terhesség esetén, vagy ösztrogént bármilyen formában szedőknél, de májgyulladás korai fázisában is. A laboratóriumi vizsgálatok mellett a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatával szerkezeti eltérésekre is fény derülhet, míg az izotópos vizsgálat során, a szerkezeti eltéréseken túl, az egyes szövetrészek egymáshoz viszonyított működésbeli eltérését is megfigyelhetjük.

E vizsgálat segítségével meghatározhatjuk a túlműködést mutató, úgynevezett forró göböket és a működést nem mutató, úgynevezett hideg göböket. Ez utóbbiak lehetnek folyadékkal telt ciszták, de daganatok is. A pajzsmirigybetegségekre nagyon sokszor találunk családi hajlamot. E mirigy normálistól eltérő működésekor lehet túlműködést vagy csökkent működést találni. Ejtsünk néhány szót a pajzsmirigy alulműködéséről. A pajzsmirigy alulműködése, a hipotireózis sokszor marad elfedetten. A hipotireózis leggyakoribb oka a Hashimoto-tireoiditisz. E gyulladás autóimmun folyamat. A betegség gyakran a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodásával vagy toroktáji gombócérzéssel kezdődik. Mikor az orvos tapintja a mirigyet, az sokszor megnagyobbodott, göbös tapintatú, de rugalmas és nem érzékeny. Sok Hashimoto- tireoiditiszben szenvedő betegnél más belső elválasztású mirigy betegsége is fellelhető, így a mellékvesék, a mellékpajzsmirigy alulműködése, de felléphet cukorbetegség is. A betegségre oki kezelés nem ismert. A folyamat végeredményeként csökkent pajzsmirigyműködés alakul ki, amit hormonpótlással kezelünk.

A pajzsmirigygyulladásnak egy érdekes és nem túl ritka formája a szülés után lép fel. Ezt a formát úgy hívjuk, hogy rejtett limfocitás tireoiditisz. E betegségben a szülés után a pajzsmirigy fájdalmatlanul megnagyobbodik. A szülés után hetekig, akár hónapokig lehet fokozott a működése, amit csökkent működés követ, majd általában visszaáll a mirigy normális működése. Ha a hipotireózis fennmarad, tartós hormonpótlás válik szükségessé. A pajzsmirigy elégtelen működése a szervezet anyagcseréjének lelassulását okozza. Ellentétben a pajzsmirigy fokozott működésének tüneteivel a hipotireózis, a csökkent működés tünetei nem oly feltűnőek, s fokozatosan alakulnak ki. A kialakult tünetegyüttest sokszor a depresszióval tévesztik össze. A betegségben az arckifejezés egykedvűvé válik, a hang rekedt, a beszéd lelassul. A szemhéjak csüngnek, a szemek és az arc puffadttá válik. Ezt sokszor a betegséggel járó hízással magyarázzák. Székszorulás lép fel, s az anyagcsere csökkenése miatt a betegek kifejezetten fázékonnyá válnak, képtelenek a hideget elviselni. A haj ritkává és szárazzá, a bőr durvává, szárazzá, pikkelyessé és vastaggá válik. A kezek bizsereghetnek, fájhatnak. Testszerte ödéma, úgynevezett mixödéma jelentkezik. Az idős betegek feledékenyek, zavartak lesznek, elbutulhatnak. Az előbb felsorolt tünetek miatt a kórkép könnyen összetéveszthető az Alzheimer- kórral.

Ha a betegséget nem kezelik, végül is vérszegénységet, alacsony testhőmérsékletet és szívelégtelenséget okoz. A pajzsmirigy csökkent működése igen jól kezelhető hormonpótlással. Minél régebbi a folyamat, minél idősebb a beteg, annál óvatosabban kell a hormonpótlás dózisát emelni, mert különben nem kívánt szívpanaszok léphetnek fel. A betegség kezelését endokrinológus, azon belül is a pajzsmirigybetegségekre specializált szakemberre kell bízni. A betegség gyanúja esetén a hormonvizsgálatot a családorvos rendeli el, s ő küldi indokolt esetben tovább a beteget a szakorvoshoz.

 

Dr. Szirmák Eszter

forrás: Patika Tükör
2002-10-04

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×