A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és tevékenysége

[gac]
803

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, mely nevét hamarosan Magyar Orvosok Tuberkulózis egyesületére változtatta. Akkor a nagyon magas tbc halálozás indokolta a betegséggel foglalkozó orvosok szakmai tömörülését, érdekvédő szervezetének a megalakítását. A huszadik század első éveiben évente mintegy hatvanezren haltak meg a korabeli Magyarország területén tuberkulózisban. Ezt követően a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő helyet vívott ki magának a hazai orvostudomány ágai között. Nevéhez fűződik a magyar orvostörténet egyik legnagyobb sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása. Ebben természetesen az idővel rendelkezésre álló korszerű gyógyszereknek és a mindenkori egészségügyi kormányzatoknak is szerepe volt. Mindezek eredményeképpen mára már ritka betegségnek számít hazánkban a tbc, európai összevetésben is az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozunk. 2011-ben már csupán 1500-an betegedtek meg és 39 ember halt meg ebben a betegségben. Feladatunk a meglévő kockázati csoportok körében, így a hajléktalanok, szociálisan rossz körülmények között élők, gyenge immunállapotú emberek, immigránsok körében is a betegség további csökkentése, koncentrált felkutatása és gyógykezelése. Különösen nagy gondot kell fordítani a rosszul együttműködő, magukat kezelni nem hagyó emberek meggyőzésére és ellátására. Ezekhez a feladatokhoz az egyesület – amely 1990 óta viseli a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nevet –, mint civil szervezet, ahogy eddig, úgy a jövőben is megad minden segítséget a tüdőgyógyászati szakma képviselőinek.

A huszadik század hatvanas-hetvenes éveiben már látni lehetett, hogy a tbc rohamosan visszaszorul az országban. Már nem volt szükség akkora kapacitásra és akkora forrásokra a tbc gyógyászatban, mint korábban. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság az élére állt annak a változásnak a szakma legjobb képviselőit tömörítve, amit utólag „pulmonológiai átállásnak” neveztünk el. A szakma felvállalta az akkor még kisebb számban jelentkező idült légzőszervi betegségeket (COPD, asztma), illetve a mind nagyobb jelentőségű tüdőrákot. A magas szakmai színvonal, a korszerű gyógyszerek és a gondozás következtében ma már szinte ritkaságnak számít az, ha valakit asztmás roham miatt sürgősséggel kórházba kell szállítani. Jelenleg a COPD számít igazi népbetegségnek a mintegy félmillió beteg miatt. Mintegy harmadukat ismerjük, s a betegek változó együttműködése miatt gyakori az állapotuk rosszabbodása. Komoly feladatunk a társszakmákkal, a háziorvosokkal ennek a betegcsoportnak a jelenleginél jobb gondozása, ami elsősorban a betegek együttműködésének javításával érhető el. A megfelelő szakemberek, gyógyszerek és eszközök rendelkezésre állnak ehhez. A tüdőrák ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik. Emellett a tüdőgyógyászok és onkológusok kezében lévő legújabb célzott kezelések mind jobb eredményekkel kecsegtetnek.

Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a tüdőgyógyászati kapacitások, ágyak, intézmények száma. A medicina, a szakma rohamos fejlődése ma már nem igényeli azokat a nagy kapacitásokat, amelyek évtizedekkel korábban még indokoltak lehettek. A tüdőgyógyászat az egész egészségüggyel együtt ismét változások előtt áll. Tudásunk szerint az átalakulásokat követően is megmarad a kellő intézményi szerkezet és ágyszám. A magyar tüdőgyógyászat egyik legfontosabb és megőrizendő értékének tartjuk azt, hogy a tüdőgondozói hálózat képes volt megújulni és fennmaradni. Ez a hálózat készen az újabb szakmai kihívásokra a lakossághoz közel viszi a tüdőgyógyászati szakellátást. Mintegy 150 kistérségi, városi és kerületi szakrendelés-gondozó áll a lakosság rendelkezésére. Ezeknek a kihelyezett szakmai bástyáinknak a hátterében pedig korszerűen felszerelt tüdőgyógyászati osztályok várják minden megyében a beutalt betegeket, s támogatják szakmailag a szakrendeléseket. A megújulás élére kell állnunk, középtávon el kell érnünk azt, hogy a nagyobb kórházakban jelen legyen a szakmánk, a társszakmák, így a belgyógyászok, kardiológusok bizalommal forduljanak a tüdőgyógyászhoz, de eközben meg kell őriznünk szakmai értékeinket, a hálózatot, a lakosság bizalmát, amit az évtizedek óta a tüdőgondozókba vetett.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság is igyekszik haladni a korral, s az egyesület a hagyományok őrzése mellett igyekszik megújultan kiszolgálni a szakmát, de a törekszik egyúttal a társszakmákkal való mind gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakítására. Pályázatok kiírásával, ösztöndíjak odaítélésével igyekszünk segíteni anyagilag is a fiatal tüdőgyógyászaink szakmai előmenetelét. Nemzetközi és hazai konferenciákat szervezünk a jobb kapcsolatok kialakítása, a szakmai tapasztalatcsere érdekében. Igyekszünk megfelelő, korszerű kommunikációs felületeket, újságot, honlapot működtetni annak érdekében, hogy a betegek, a lakosság, de természetesen a sajtó is jobban megismerjen bennünket, a tüdőgyógyászat eredményeit, szolgáltatásait.

Dr. Kovács Gábor
a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×